Programismertető

 

Tartalomjegyzék

 



Bevezetés


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretett volna indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján.
A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot!
A program jó lehetséget nyújt ahhoz, hogy az EU csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásait a madarak segítségével mérni tudjuk, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos változásokra.

 



Módszerek

 

A programban véletlenszerűen sorsoljuk ki a felmérendő 2,5 x 2,5 km nagyságú területeket. Ennek folyamata a következő: a felmérők megadják azt a területet (pl. a területet magukba foglaló 10 x 10 km-es UTM négyzetek alapján), mely területen belül kisorsolt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet(ek)ben évente, rendszeresen felméréseket tudnának végezni az MMM keretében. A megadott területen belül véletlen alapján sorsoljuk ki a felmérésre szánt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetet. E módszer révén az országra jellemző főbb élőhelyekről kaphatunk korrekt képet, hisz nemcsak a "legjobb" és "legkedveltebb" területek kerülnek felmérésre. Az MMM révén ily módon a hazai főbb élőhelytípusok jelentőségük (méretük) szerinti számban lesznek monitorozva.

 

Miután a sorsolás megtörtént a felmérő visszaigazolást kap a programvezetőtől, aki tájékoztatja, hogy melyik 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetre esett a választás. E területről a felmérő részletes térképmásolatot kap (méretarány 1: 15000), melyet a terepi munka során kell használni. A térképen be van jelölve a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet határa, s annak a 25 db lehetséges megfigyelési pontnak a pozíciója, melyből a felmérőnek kell kiválasztania (a mellékelt "Megfigyelési pont kiválasztó adatlap" segítségével) azt a 15 db megfigyelési pontot, ahol a számlálásokat el fogja végezni.

 


 

A madárszámlálás megkezdése előtt egy felmérő napot arra kell szánni, hogy az élőhely-térképezést elvégezze. Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztjua a 15 megfigyelési pontot, megjelölheti vagy jól felismerhető tereptárgyakhoz „kötheti” azokat (pl. erdőben jellel látja el a fákat stb.) annak érdekében, hogy a következő években könnyedén visszataláljon, és ne máshol végezze a számlálást. Másrészt a térképen lévő, megfelelő módon kiválasztott 15 ponton be kell rajzolni a főbb élőhely típusokat a Monitoring Központ által megküldött kategóriák alapján, a mellékelt "Terepnapló" lapjain.

 


 

A számlálás módszere egyszerű! Minden megfigyelési ponton szigorúan 5 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és mennyiségét feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében.

 

Elkülönítetten kell feljegyezni a terepnaplóban:

  1. a 100 m sugarú területen belül feltehetően fészkelő fajok egyedeit (a területen földön vagy növényzeten megfigyelt vagy oda leszállt egyedek, illetve a terület felett tartósan ott levő egyedeket, pl. mezei pacsirta);

  2. a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül átrepült);

  3. a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedeit.

 

A felmérőnek a megfigyelési pont közepén kell maradnia az 5 perc alatt, távcsövet használhat, azonban a 100m sugarú területen belül nem mozoghat. Az öt perc letelte után a következő pontra kell eljutni, ahol szintén 5 percig kell számlálásokat végezni, szintén 100 m sugarú körben, stb. A megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok megközelíthetőek legyenek (pl. ne essen zárt és őrzött ipartelepre stb.). Azért adunk meg 25 pontot a kisorsolt négyzeten belül, hogy abból ki lehessen választani azt a 15-öt, melynek bejárása könnyen kivitelezhető.
Nagyon fontos, hogy az 5 perc alatt a megfigyelő önállóan végezze a megfigyelést! Ha ketten vagy többen mennek ki a területre, csak a megfigyelő által látott és hallott egyedeket kell bejelölni a terepnaplóba. Fontos megjegyezni, hogy túl sok személy jelenléte zavarhatja a számlálás eredményét!

 

A madarak számlálását minden fészkelési időszakban két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal, a 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak. Fontos, hogy a felmérés ebben az időszakban történjen meg, mert ellenkező esetben a felmért fajok száma és mennyisége nem lesz összevethető a későbbi számlálások adataival. (Ha terepi akadályok vagy egyéb okok miatt erre nincs lehetőség, akkor legkésőbb déli 12 óráig fejezze be a munkát!)

 

Kiemelten fontos, hogy szeles-, esős időben ne végezzen számlálást, mert az jelentősen módosíthatja a felmérési eredményt!

 

A "Fajfelismerési adatlap" egyrészt a "Terepnapló" kitöltéséhez nyújt segítséget, másrészt a felmérők a lap kitöltésével fontos adatokat is közölnek a Monitoring Központ számára. A "Fajfelismerési adatlapon" meg kell jelölni azt, hogy az adott fajokat látvány és/vagy hang alapján biztosan felismeri-e vagy sem. Ha a terepi munka során egy bizonyos fajt nem tud biztosan azonosítani, akkor a „bizonytalan felismerés” kategóriát válassza. Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott megfigyelési pontnál nem észlelt fajok azért nem szerepelnek-e a "Terepnaplóban", mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. (Ezen adatokat bizalmasan kezeljük!)

 

Semmi esetre sem javasolt az első felmérést május 10-e, a másodikat június 10-e közvetlen környékére tenni, mert fennállhat annak a veszélye, hogy szeles-, esős időt fogunk ki!

 

A felmérést követően minden felmérőnek az MMM program által biztosított "Terepnaplókban" és jelentőlapokon kell az adatait megküldeni az MME Monitoring Központ címére, melyeket azután számítógépen rögzítünk és dolgozunk fel. Fontos! Az adatok akkor válnak értékelhetővé, ha a felmérést minden évben, ugyanazokban a négyzetekben, ugyanazon a 15 felmérési ponton végzi el lehetőleg ugyanaz a személy.

 

Mivel a telelő madár állományokra nem voltak hasonló jellegű adataink, a 2000. év óta téli számlálásra kértük fel érdeklődő felmérőinket. A téli munkát csak abban az esetben végezze el, ha tudja vállalni a mostohább terepi viszonyokat!

 

A téli felmérést január folyamán egy alkalommal kell elvégezni. Lehetőleg olyan napot válasszon, amikor nem fúj erős szél, nem esik (eső, hó, egyéb) és nagy köd sincs. Érdemes arra is figyelni, hogy ne legyen olyan magasságú hó, amikor már gyalogosan sem tud közlekedni.

 

A számlálást hosszabb időtartam alatt lehet elvégezni, mint tavasszal (reggel 6 és délután 4 óra között), mert télen rosszabbak a terepi körülmények és a madarak is másképpen viselkednek, mint a fészkelési időszakban. (Télen, amennyiben jó az időjárás, a nappali órákban végig aktívak, mert pl. táplálék után kell „járniuk”.)

 


 

Az elvégzendő feladatok

 

  1. A megküldött térkép alapján tartson terepbejárást, amikor a „Megfigyelési pont kiválasztó adatlap” segítségével a 25 lehetséges pont közül kiválasztja azt a 15 pontot, amelyen a felméréseket fogja végezni. Ezzel egy időben a kiválasztott pontokon elvégzi (a 100m sugarú körökön belül) az élőhelyek Á-NÉR szerinti térképezését is (Ehhez a mellékelt „Á-NÉR összefoglaló” ad segítséget.). Az élőhely-térképezés során tapasztaltakat a megküldött „Terepnapló” lapjain rögzítse.

  2. A felmérési pontokat megjelölheti, vagy részletesen leírhatja magának, mert a következő években pontosan ugyanazokon a pontokon kell a számlálásokat végezni. (Pl. leírja, hogy milyen a pontok környezete, s ez alapján később visszatalálhat oda, de akár GPS-el is elraktározhatja a koordinátákat.)

  3. Április 15. és május 10. között elvégzi az első madárszámlálást. Ekkor kitölti a „Terepnapló” fedőlapján található részeket, s a számlálási pontokon a „Terepnapló" lapjait használja, a fedőlap belső oldalán olvasható kitöltési útmutató szerint.

  4. Május 11. és június 10. között a második számlálást is elvégezi, de az adott UTM négyzeten belül a két felmérés között mindenképpen teljen el legalább 14 nap! A második felmérés alkalmával az egyes számlálási pontokat ugyanabban a sorrendben kell bejárni, ahogyan az első számláláskor tette!

  5. A második számláláskor a „Terepnaplót” az első számláláskor leírtak szerint használja!

  6. A terepmunka után a HURING kódokat írja be a „Terepnapló" táblázataiba. A Monitoring Központba való postázás előtt érdemes másolatot készíteni a „Terepnaplókról". Ez jelentősen megkönnyítheti a következő évek munkáját.

  7. Az eredeti „Megfigyelési pont kiválasztó adatlapot”, a „Terepnaplókat” és a kitöltött „Fajfelismerési adatlapot” küldje meg a Monitoring Központ címére! (Ha van rá módja, akkor a „Terepnaplók” adatait töltse fel az online adatbázisba, de a papír verziót küldje meg a Monitoring Központnak! Kérjük, hogy a fajfelismerési adatokat és az abban bekövetkező változásokat lehetőleg itt az online adatbázisban töltse fel, mert ezzel is jelentős mértékben segíti munkánkat! A „Fajfelismerési adatlapot” a felmérések idején vagy ahhoz közeli időpontban érdemes kitölteni, hogy a felismerési képességének aktuális állapotát tükrözze.)

  8. Kérjük, hogy minden nyomtatvány, valamennyi pontját pontosan töltse ki!

  9. Az adatok feldolgozása után a felmérők visszajelzést kapnak a munka eredményeiről!

 


 

Biztosított segédeszközök

 

  • Programtájékoztató
  • Térképmásolatok
  • Jelentőlapok
  • Madárhang kazetták, audió CD-k
  • Á-NÉR áttekintő lap
  • Terepnaplók
  • Felmérő igazolvány

 


 

Ajándékok a felmérőknek

 

Minden évben 50-60 értékes ajándék!
Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is ajándékokat sorsolunk ki az MMM felméréseket elvégző tagtársaink között (értékes távcső, határozókönyvek, cd-romok stb.). A jövőben minden négyzet illetve felmérőjének neve annyiszor kerül a sorsolási "kalapba" ahány éve az adott négyzetet folyamatosan felmérik. Ezzel is szeretnénk elismerni azon Tagtársaink munkáját, akik az MMM program feladatait több éven keresztül vállalják.

 


 

Jelentkezés

 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Monitoring Központ
4401 Nyíregyháza 1, Pf. 286.
E-mail: monitoring@mme.hu

 


 

Letölthető dokumentumok 

 

Rövid programismertető (MMM) ::: PDF formátumban >>
A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program rövid ismertetője. (293 kB)

 

Terepnapló (MMM) ::: PDF formátumban >>
Az MMM felmérés adminisztrációjához szükséges terepnapló nyomtatható lapjai. Az MMM terepnaplót csak a program regisztrált felmérői használják, s ezeket a megfelelő számú belső oldallal ellátva nyomdában készítjük, s minden évben megküldjük felmérőinknek. Ha valakinek mégis hirtelen szüksége lenne terepnaplóra, akkor ezt a PDF fájlt letöltve és kinyomtatva, némi kézügyességgel összeállítható belőle egy MMM terepnapló.
A letölthető dokumentum első oldala a terepnapló külső borítólapja, melynek másik oldalára nyomtatható a dokumentum második oldala, amely a belső borítólapot tartalmazza. A harmadik lapon a terepnapló belső oldalai vannak, melyekből legalább 4 db kétoldalas nyomatot kell készíteni ahhoz, hogy az MMM terepnapló összeállítható legyen. (89 kB)

 

Fajfelismerési adatlap (MMM) ::: PDF formátumban >>
A madárfajok felismerési biztosságának dokumentálására szolgáló adatlap nyomtatható verziója. Ez a verzió 2005. decemberétől használatos, újabb frissítésig. (515 kB) 

Kérjük, hogy a fajfelismerési adatokat és az abban bekövetkező változásokat lehetőleg itt az online adatbázisban töltse fel, mert ezzel is jelentős mértékben segíti munkánkat!

 

Megfigyelési pont kiválasztó lap (MMM) ::: PDF formátumban >>
A megfigyelési pontok kiválasztását dokumentáló adatlap, kitöltési útmutatóval. (119 kB)

 

Megfigyelési pont kiválasztó lap (MMM) ::: DOC formátumban >>
A megfigyelési pontok kiválasztását dokumentáló adatlap, kitöltési útmutatóval. Ez a verzió MS Word-ben is kitölthető. (90 kB)

 

Á-NÉR összefoglaló (MMM) ::: PDF formátumban >>
Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak felsorolása és az MMM-ben való használatának rövid leírása. (112 kB)
Az Á-NÉR részletes leírása a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében kiadott 10 kötetes munka II. kötetében található: Fekete, G., Molnár, Zs. és Horváth, F. 1997. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Letölthető PDF verzióját megtalálhatják itt.

 

További anyagok az élőhelyek határozásával és természetességével kapcsolatban:

Á-NÉR 2007 – élőhelylista definíciókkal (.pdf 553 kB) >>

Természetes-e? – MÉTA természetességmérő (.pdf 409 kB) >>

MÉTA élőhely-határozó (.pdf 558 kB) >>

 

 


 Jelen oldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.